Kis emberek nagy történetei

Végre!

Csak hogy végre valami pozitívról is írjak már a sok rinyálás után: kevesebb, mint 12 hónap elteltével ki merem jelenteni, hogy Zoé VÉGRE megszerette a kiságyát! Már nem üvölt ha beleteszem, hanem lefekszik, megvárja, míg besötétítek, bekapcsolom az óceánt neki (CD), bemászok hozzá (hát mit csináljak, míg le nem szakad, addig ez már csak így lesz), megszoptatom, kimászok, ő hasra fordul, én leülök a fotelbe vagy a kiságy mellé, ráteszem a kezemet a hátára vagy nem, susogok neki vagy nem, és kevesebb, mint 5 percen belül önmagában egyedül elalszik!

Olyan büszke vagyok Rá!!!

No, de az is lehet, hogy mostanában csak extra mód fáradt, és azért alszik el ilyen könnyedén, és nemsokára visszatérnek az órákig tartó sírós korszakok … csak hogy az örök optimista gondolataimnak is teret adjunk, ugyebár! 🙂

Hozzászólás